ÖRÖKLÉSI JOG
Az öröklési jog egy olyan terület, amely szinte minden embert érint. Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll át az örökösre. A hatályos jogszabályok meghatározzák a törvényes öröklés rendjét, ami alapján megállapítható, hogy ki lesz az elhunyt személy örököse. A jogszabályi rendelkezések azonban számos jogi eszközt biztosítanak az örökhagyók számára annak érdekében, hogy még életükben befolyásolják az öröklés rendjét (végrendelet, kitagadás), illetve megváltoztassák a hagyatékban részesülők személyét (halál esetére szóló ajándékozás, örökösnevezés).
Napjainkban az ápolásra, gondoskodásra szoruló időskorú emberek körében egyre inkább elterjedtek az öröklési, illetve tartási szerződések is, melyek az öngondoskodás modern formáját jelentik és szintén alkalmasak arra, hogy a törvényes öröklés rendjét, illetve a hagyatéki vagyon összetételét befolyásolják. A jog tehát tiszteletben tartja az örökhagyó akaratát, és lehetővé teszi az örökhagyó számára, hogy még életében rendelkezzen az örökségéről. Az örökhagyó tényleges akaratának érvényesülésére azonban kizárólag olyan okiratok alapján van helye, melyek a szigorú jogszabályi előírásoknak megfelelnek, ezért az okiratok elkészítéséhez mindenképpen javaslom jogi segítség igénybe vételét.
Az öröklés és a hagyaték kérdése ugyanakkor nemcsak az örökhagyót, hanem a törvényes vagy végrendeleti örökösöket, megajándékozottakat érintő kérdés is. A hagyatéknak nemcsak az aktív vagyon, hanem az ún. passzív vagyon (kötelezettségvállalások, tartozások, terhek) is a részei, ezért az esetleges későbbi kellemetlenségek és bosszúságok elkerülése érdekében fontos, hogy a leendő örökös tisztában legyen azzal, hogy valójában miből áll az örökhagyó hagyatéka. Az örökhagyó életében tett nyilatkozatai, végintézkedése azonban esetenként könnyen az örökösök közötti konfliktusok kialakulásához vezethet. Amennyiben ilyen konfliktusban érintett, vagy az örökhagyó döntése miatt úgy érzi jogsérelem érte, forduljon hozzám bizalommal.
Az öröklési jog területén a praxisomban leggyakrabban előforduló ügyek a következők:
- öröklési szerződés, tartási-, életjáradéki szerződés, végrendelet készítése
- képviselet ellátása hagyatéki eljárásban, öröklési jogi jogvitákban, póthagyatéki eljárás kezdeményezése, kötelesrész kiadása iránti perben
- öröklési jogi kérdésekben tanácsadás
Öröklési, tartási-, életjáradéki szerződés, végrendelet
A jogszabályi rendelkezések számos jogi eszközt biztosítanak az örökhagyók számára annak érdekében, hogy még életükben az öröklés rendjét megváltoztassák, a hagyatékban részesülők személyét, illetőleg a hagyaték összetételét befolyásolják. Végintézkedésen alapuló öröklésnek közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, kivételes esetben szóbeli végrendelet alapján van helye. Végrendeletében az örökhagyó halála esetére a hagyatékáról vagy annak meghatározott részéről –akár egy-egy vagyontárgyról is- szabadon rendelkezhet. Az örökhagyó végintézkedésében a leendő örökös vagyonszerzését akár meghatározott kötelezettségek teljesítésétől is függővé teheti. A törvény szigorúan szabályozza azt is, hogy a végrendelet készítésénél ki vehet részt tanúként, közreműködőként és ezeket a személyeket az örökhagyó milyen egyéb további feltételek megvalósulása esetén részesítheti végrendeleti juttatásban.
Fontos tudni, hogy az örökhagyó törvényes örökösei (leszármazó, szülő, házastárs) azonban még érvényes végrendelet esetén is jogosultak kötelesrészre, mely igényüket a végrendeleti örökösökkel, megajándékozottakkal szemben –végső esetben polgári peres úton- érvényesíthetik.
Öröklési, végrendeleti ügyekben (végrendelet készítése, megtámadása) teljeskörű jogi tanácsadást, okiratkészítést, és jogi képviseletet vállalok.
Az öröklési szerződéssel az örökhagyó a vele szerződő felet magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi, a másik fél pedig a szerződésben kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. Az öröklési szerződéssel az örökhagyók jellemzően az ingatlan vagyonukat juttatják a tartást nyújtó fél részére. Az ingatlan tulajdonjoga, azonban csak az örökhagyó halálát követően száll át a szerződéses örökösre. Annak érdekében, hogy az örökhagyó a szerződéssel lekötött ingatlan vagyonát utóbb ne idegenítse el, vagy ne terhelje meg, a szerződéses örökös javára (az ingatlan vagy egyéb nyilvántartásba) elidegenítési és terhelési tilalom jegyezhető be. Az öröklési szerződés mellett a gyakorlatban a tartási szerződés az egyik legelterjedtebb szerződésfajta, melynek célja az öröklési szerződés céljával megegyezik. Lényegi különbség a két szerződéstípus között, a tulajdonjog átszállás időpontjában van, ugyanis a tartást, gondozást nyújtó, már a tartási szerződés megkötésével és a megfelelő nyilvántartásba történő bejegyzésével megszerzi az ingatlan vagy egyéb vagyontárgy tulajdonjogát. A tartás, gondozás biztosítékaként pedig a tartásra szoruló személy javára jegyezhető be tartási jog a megfelelő nyilvántartásba.
Amennyiben öröklési, tartási vagy életjáradéki szerződést kíván kötni, vagy ilyen szerződésekben érintett, és jogi tanácsadásra van szüksége készséggel állok rendelkezésére.
Hagyatéki, pót-hagyatéki eljárás
A hagyatéki eljárást főszabály szerint az örökhagyó belföldi lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes közjegyző folytatja le. Hagyatéki eljárásra csak akkor kerül sor, ha az örökhagyó után maradt átadható vagyon. A hagyatéki eljárást a közjegyző kizárólag akkor tudja lefolytatni, előkészíteni, ha a hagyatéki leltár, melyet az illetékes önkormányzat jegyzője készít el, már a rendelkezésére áll. Hagyatéki leltár és egyéb okiratok birtokában a közjegyző hagyatéki tárgyalást tart, melyre az érdekelteket (leszármazók, házastárs, végrendeleti örökösök) megidézi. A hagyatéki tárgyaláson a személyes megjelenés nem kötelező, a megidézett személy meghatalmazottal is képviseltetheti magát. A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző számba veszi a hagyatékot, megállapítja az örökösök személyét, jegyzőkönyvben rögzíti az esetleges igényeket, majd a tárgyalás végén hagyatékátadó végzést hoz.
Abban az esetben, ha hagyatéki tárgyalás tartására nem került sor, mert az örökhagyó után nem maradt hagyatéki vagyon, de az öröklési rend igazolása más okból (pl. egy polgári per során) szükséges, az illetékes közjegyző a felek kérelmére öröklési bizonyítványt állít ki. Öröklési bizonyítványt állít ki a közjegyző akkor is, ha a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingó vagy ingatlan vagyontárgy.
Póthagyatéki eljárás lefolytatásának van helye, ha az első (alaphagyatéki) eljárás befejezését követően került elő az örökhagyó valamilyen vagyontárgya, vagy a hagyatékátadó végzés nem tartalmazta teljes körűen a hagyatéki vagyont. A póthagyatéki eljárást szintén a jegyzőnél kell megindítani, aki a kiegészített hagyatéki leltárt a kapcsoló iratokkal együtt megküldi a korábban eljárt közjegyzőnek.
Öröklési és hagyatéki ügyekben teljes körű jogi tanácsadást, hagyatéki és póthagyatéki eljárások során jogi képviseletet vállalok. Amennyiben örökölési vagy hagyatékkal kapcsolatos jogvitában érintett forduljon hozzám bizalommal.